Megjelenés
1. Fonálszerű. A korai primitív biztosítékokat közvetlenül csavarokkal zárták le, és különféle méretű, régimódi kapcsolókhoz és aljzatokhoz használták.
2. Pehely (csupasz lap). Kényelmesebb használni, mint a hagyományos filiform.
3. Üvegcső forma. Számos különböző méret létezik, amelyek általában megtalálhatók az elektronikai termékekben.
6,3 x 32 mm (átmérő x hossz)
5 x 20 mm
4. Kerámia cső alakú. Számos különböző forma és méret létezik, hogy megakadályozzák az üveg szétrepedését.
5. Műanyag lemez fémlemez csatlakozóval: Autóbiztosíték.
6. Felülettől eszközig (SMD) típus.
7. Hengeres, dugaszolható: közvetlenül az áramköri lapra forrasztva, a termék belsejében használják.
jel
A legtöbb biztosítékon található jelölések a házon vagy a végsapkákon találhatók, jelezve a besorolásukat. A "chip típusú" biztosíték azonban nagyon kevés vagy egyáltalán nem rendelkezik jelöléssel, ami nagyon megnehezíti az azonosítást.
A biztosítékok hasonló, jelentősen eltérő jellemzőket mutathatnak, amelyek meghatározzák a címkézésüket. A biztosíték jelölése általában a következő információkat közvetíti:
Amper biztosítékok besorolása
Feszültségszint biztosíték
Időáram jellemzői, azaz sebességbiztosíték
A nemzeti és nemzetközi szabványügyi testületek jóváhagyták
Gyártó/Termékszám/Széria
Megszakítási képesség
hatás
Több mint száz évvel ezelőtt az Edison által feltalált biztosítékot az akkori drága izzólámpák védelmére használták. Az idők fejlődésével a biztosíték megvédi az elektronikai/erőteljesítményű berendezéseket az áram/túlmelegedés okozta károktól, elkerülve az elektronikai eszközök belső meghibásodása által okozott súlyos sérüléseket.
működési elv
Amikor az áram áthalad egy vezetőn, az hőt termel a vezetőben lévő bizonyos ellenállás miatt. A hőtermelés pedig a következő képlet szerint történik: Q{{0}}I2RT; Ahol Q a keletkezett hő, 0,24 állandó, I a vezetőn átfolyó áram, R a vezető ellenállása, T pedig az az idő, amíg az áram áthalad a vezetőn; E képlet alapján könnyen beláthatjuk a biztosíték egyszerű működési elvét. A biztosíték anyagának és alakjának meghatározásakor az R ellenállása viszonylag meghatározott (ha az ellenállás hőmérsékleti együtthatóját nem vesszük figyelembe). Amikor az áram átfolyik rajta, hőt termel, és ahogy telik az idő, a hője is nő. Az áramerősség és az ellenállás nagysága határozza meg a hőtermelés sebességét, míg a biztosíték felépítése és felszerelése határozza meg a hőleadás mértékét. Ha a hőtermelés sebessége kisebb, mint a hőleadás sebessége, a biztosíték nem fog kiolvadni. Ha a hőtermelés sebessége megegyezik a hőleadás sebességével, akkor az nem olvad meg jelentős ideig. Ha a hőtermelés sebessége nagyobb, mint a hőleadás sebessége, akkor egyre több hő keletkezik. Mivel bizonyos fajhője és tömege van, a hő növekedése a hőmérséklet növekedésében tükröződik. Amikor a hőmérséklet a biztosíték olvadáspontja fölé emelkedik, a biztosíték megolvad. Ez a biztosíték működési elve. Ebből az elvből tudnunk kell, hogy a biztosítékok tervezése és gyártása során gondosan tanulmányoznia kell a választott anyagok fizikai tulajdonságait, és biztosítania kell, hogy azok geometriai méretei következetesek legyenek. Mivel ezek a tényezők döntő szerepet játszanak abban, hogy a biztosíték megfelelően működik-e. Hasonlóképpen, amikor használja, ügyeljen a helyes telepítésre.
A biztosítékok bemutatása
Jun 01, 2024
Hagyjon üzenetet

